Indonéz Tánc

Indonéz tánc
Gergye Krisztián
exkluzív
2001.11.05
A tradicionális indonéz tánc olyan ősi művészeti forma,
amely máig teljes kifinomultságában létezik, számunkra
„megközelíthetetlen" szellemi távolságban. Jáva kultúrája a
nyugati civilizációnak unikum, kontraszt, idegen,
„érthetetlen", lelassult világ.
Indonézia, történelme során mindig is értékes, meghódítandó
területnek számított az idegen országok számára. A hatalmak
kiterjesztése szinte kivétel nélkül a kultúrák
találkozásával jött létre.

A sajátos jávai kultúra rugalmasságának köszönhetően olyan
vallási és politikai nézetek kötöttek szövetséget, melyek
sok országban, összeférhetetlenségükből adódóan háborús
konfliktusokat szültek csak. A valláshoz pedig szorosan
kapcsolódtak a művészetek, így váltak a különböző istenhitek
ellentmondásait kiküszöbölő fórumokká.


Az irodalom az indiai Ramayana és Mahabharata eposzok
átvételével és sajátos indonéz képre formálásával alapozta
meg a kultúra vázát képező Wayang Kulit árnyék-bábjáték
történeteit. A Wayang Wong táncdráma, a bábjáték mellett
fejlődve, azt megszemélyesítve közvetítette az aktuális
vallási nézeteket, melyek ma már nehezen választhatók szét
kimondottan hindu, buddhista vagy muzulmán elemekre.
Valószínűsíthető, hogy a keveredés már akkor is egy „új"
világnézet létrejöttét eredményezte.

A vallások és kultúrák közötti nagy közvetítők szerepét
mindig is a királyságok és szultanátusok uralkodói töltötték
be. Hatalmuk mindig a vallási megalapozottságtól függött. Az
istenektől való származásuk elengedhetetlen feltétele volt
posztjuk betöltésének.
Az árnyékjátékok és táncdrámák rituáléi bizonyíthatták az
uralkodó trónra való jogosultságát.


Az indonéz tánc jellegzetességei

Az indonéz tánc, mint táncformanyelv létezik, de nem él meg
a többi művészeti ág nélkül. A tánc tradíciójában fontos
szerepet játszik, többek között, az árnyékbábjáték. A tánc
ugyanis ezeknek a kétdimenziós bőrbábok történeteinek a
megszemélyesítője.

Sokan keverik az indiai tánccal, valami keleti…Ha nagyon
röviden akarom meghatározni, szokták hasonlítani a jógához,
a thaj-chihoz. Nagyon meditatív dolog, lassú, koncentráló,
befelé figyelő formanyelv. Ha valaki vadidegenként beesik
egy táncórámra, valószínűleg megijed a bonyolult
izolációktól, kéz- és fejtartásoktól, de ez az egész egy
harmóniára törekvés. Saját belső zűr-zavarunknak a
lenyugtatásáról is szól, és ebből a belső megnyugvásból kell
kifelé hatni expresszíven.

A diákjaim sokszor zaklatottan, idegesen jöttek egy-egy
órára, de a másfél óra végére lenyugodtak, egy teljesen más
lelki állapotba kerültek, ami az ezeréves gesztusoknak az az
ereje, amit az ember ha megtapasztal, egy egész más világba
kerül. Amíg tanul az ember, tanulja a befelé figyelést is.
Amikor már tudja a formanyelvet, ebből a nyugalomból
kiindulva táncol.


Akiket további részletek érdekelnek az indonéz tánccal, vagy
Gergye Krisztián kurzusaival kapcsolatban, hívja a 06-30-9
277 451 –es telefonszámon.

http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=10&cid=3588